Beszámoló a Creativity Beyond Borders című ifjúsági cseréről

2009. augusztus 21. és 30. között életem talán eddigi legnagyobb „kalandját” éltem át. Szlovéniában jártam, a Creativity Beyond Borders címet viselő ifjúsági cserén, török, szlovén, olasz és persze magyar fiatalokkal egyetemben. A programra jelentkezési lapot kellett beadni, a túljelentkezés miatt, és bevallom őszintén, nem hittem volna, hogy bekerülök a 10 fős magyar csapatba. Előtte nem tudtam, miről is szólnak ezek az ifjúsági cserék, de nem bántam meg, sőt, és minden fiatalnak meleg szívvel ajánlom, hogy legalább egyszer éljen át egy ilyet.

 

 

2009 a kreativitás éve, és e kapcsán Nova Goricában tánc, zsonglőr, fotózás és improvizáció workshopokon próbálhattuk ki magunkat, illetve „egymást”. Minden nap „energizerrel” indítottunk, s ezek a vicces ismerkedős játékok kifejezetten „jólestek” a reggelik után. Majd következtek a workshopok, köztük ebédszünettel. (Én személy szerint mindig aludtam egy órát az ebéd után, hogy az ember bírja még este is a strapát.) Voltak előadások is, pl. Nova Gorica történelméről, hiszen olyan különleges helyen lakhattunk, ami félig szlovén, félig olasz. Este pedig következett a nap fénypontja: az interkulturális estek, ahol egy-egy nemzet mutatkozott be, és a rá jellemző ízeket is megkóstoltathatta a többiekkel. Persze a magyar est sikerült a legjobban, annyira, hogy hajnali 3-4-ig mulatoztunk, mint az már a magyarokra jellemző. Sajnos az utánunk következő olaszoknak ez már nem jött annyira jól, hiszen sajnos ki lettünk tiltva a nagyteremből az előző éjszakai rajcsúrozás miatt. De azért a parkban is jót buliztunk :)

 

Kirándultunk a gyönyörű Bledben és Bohinjban, kristálytiszta hideg vizű tavakat csodálhattunk meg, én csak térdig. :) Az olaszországi Goriziában is jártunk, a kastélyban, este a hegyen piknikeztünk, éjjel pedig a Tokio Barban mulattunk.

 

 

Röviden és tömören összefoglalva, hogy véleményem szerint, miért is érdemes egy ifjúsági cserére elmenni: hatalmas buli, ismerkedési lehetőség, csapatépítő program, barátságok köttethetnek, sok emberrel azóta is tartom a kapcsolatot, nagyon jó nyelvkézség fejlesztő, nyelvtanulási lehetőség, kipróbálhatod magad új dolgokban, közben kicsit világot is láthatsz, és mindezt pénztárcakímélően. Ja, és rengeteget röhögtem, azt hiszem utoljára gimiben nevettem ennyit, mint ezalatt a 10 nap alatt, de talán még ott sem. (Köszi Niki, Peti és Rita :)) De köszönöm a többi csapattársnak is, hogy megismerhettem őket és velük lehettem, remélem megismételjük: Zsoltinak, Andrisnak, Erikának, Rizsinek, Daninak és Ramonának. És természetesen Majának, a szlovén főszervező lánynak, hogy mindezt összehozta. Azt hiszem, ha valaki részt vesz egy ilyen programon, teljesen rákattan, és alig fogja várni a következőt, legalábbis velem így történt. Bevallom eleinte kicsit féltem tőle, hogy milyen lesz, de mint minden újtól, kicsit tart az ember, egyáltalán nem bántam meg, hogy elmentem. Úgyhogy hajrá, bátran! :)

 

Gősi Gabriella

Szeged, 2009. október 15.